5°C, 5.4 km/hváltozó szél, borult
Véssey Mihály Általános Iskola

Iskolánk története



Az általános iskola rövid bemutatása, története.

 

 

név

mely szakra képesített

mely tárgyakat tanít

Nagy Gábor

matematika, kémia, informatika, közoktatási vezető

matematika, kémia

Simonné Varga Rózsa

tanító, +technika szak, közoktatási vezető

3-4.o. of.

Lébár Anita

matemat.,földrajz, számtechn.

matem,földrajz,számítástechnika, 7.of.

Pappné Kovács Andrea

tanító,+történelem, ének szak

magyar,tört,ének, 8.o.of.

Király Magdolna

földrajz, biológia

földrajz, biológia, 5.o.of.

Merkeiné Lébár Erika

tanító, gyógypedagógus

magyar, testnevelés

Csatár Ferencné

tanító

napközi, rajz

Simon Imréné

tanító

1-2.o. of.

Grábler-Németh Nikolett

tanító

napközi, rajz, technika

Lukács Tibor

német, műszaki tanár

német, fizika, technika, 6.o. of.



Életképek iskolánkról


Az intézmény a II. világháború után, pontosabban 1954-től található mai helyén, amit az egykori Véssey-kúriából alakítottak át. Előtte a település "névadó családjának" a Wésseyek-nek volt a nyári otthona.

Az épületben található: 8 tanterem, könyvtár, technikaterem, számítástechnikai terem, szociális helység. Az intézményben 8 tanulócsoport működik, tanulószoba 2 csoporttal, napközi 1 csoporttal és menza.


 

Az vései iskola rövid története

 

Hogy mikortól működik Vésén iskola, nem tudjuk pontosan. Az evangélikus templom építése után az 1780-as években építhették fából. 1844-ben újjáépíthették, majd 1878-ban Véssey Mihály nagybirtokosnak köszönhetően két tantermes evangélikus iskola épült. (Emlékét az iskolaépület melletti parkban álló emlékkő őrzi.) Ettől kezdve állandóan két tanító tanított. Emlékmű
A vései katolikus hívek is törekedtek arra, hogy iskolájuk legyen. 1937-ben Bertók Péter (Furu) eladta ingatlanát, amelyet Erdősi, tapsonyi esperes vett meg, és végrendeletileg a római katolikus egyházközösségre hagyott iskola céljaira. A régi épület helyén 1940-ben készült el az új intézmény, amely iskola és kápolna is volt egyben.
1943. december 15-től 1944. március 3l-ig az iskolákat bezárták a front közelsége miatt. A háború utáni államosítás megszűntette a külön működő két felekezeti iskolát, s a kettőt egybeolvasztotta. Első tanítóink: Bozsóki László, Szabó Péter, Szabó Péterné, Széll Ferenc voltak.Kastély
A két épület 3 tanterme szűknek bizonyult, emiatt 1954-ben elköltözött – az iskola a mai helyére – a volt Véssey kastélyba. Az egykori Véssey-kúriából 4 tantermet alakítottak ki, 5. tanteremnek használták a volt katolikus iskola egy tantermét is. Az evangélikus iskolát kultúrházzá alakították. A már meglévő iskolához 1960-ban építettek két tantermet, nevelői szobát és szertárt. 1962-től a martonpusztai gyerekek is Vésére jártak iskolába. Napközis csoportot 1972-től indítottak.
A bővítés 1989-ben folytatódott további helyiségekkel. A 80-as évek közepén elkészült az aszfaltozott kézilabdapálya is.
Az így kialakult épületegyüttes felújítására – ROP-os pályázat keretében – 2005-ben került sor.

Véssey Mihály

Az intézmény 2000-ben vette fel az egykori kastély tulajdonosának, a falu első iskolája alapítójának, Véssey Mihálynak a nevét.




Tanítói között említhetjük: Németh Sándort, Binczy Dánielt, Németh Pált, Glatz Lajost, Szabó Pétert.

A vései katolikus hívek is törekedtek arra, hogy iskolájuk legyen. 1937-ben Bertók Péter (furu) eladta ingatlanát, amelyet Erdősi, tapsonyi esperes vett meg, és végrendeletileg a római katolikus egyházközösségre hagyott iskola céljaira. A régi épület helyén 1940-ben készült el az új intézmény, amely iskola és kápolna is volt egyben.

Az első tanítók: Horváth Lajos, Kiss István, Bozsóki László voltak.

1943. december 15-től 1944 március 3l-ig az iskolákat bezárták a front közelsége miatt. A háború utáni államosítás megszűntette a külön működő két felekezeti iskolát, s a kettőt egybeolvasztotta. 1950-ben a két épület 3 tanterme szűknek bizonyult, ekkor költözött az iskola a mai helyére a volt Véssey kastélyba. Itt 4 tantermet alakítottak ki, 5.tanteremnek használták a volt katolikus iskola egy tantermét is. Az evangélikus iskolát kultúrházzá alakították. A már meglévő iskolához 1960-ban építettek két tantermet, nevelői szobát és szertárt. A bővítés a 80-as évektől folytatódott további helyiségekkel.

Napközis csoportot 1972-től indítottak. 1962-től a martonpusztai gyerekek is Vésére jártak iskolába.

Első tanítóink: Bozsóki László, Szabó Péter, Szabó Péterné, Széll Ferenc voltak.

Óvoda 1949-től idényóvodaként, majd az 50-es évektől kezdve állandó jelleggel működött a faluban. Az első óvónő Kanizsai Klára volt. Intézményeink az évtizedek során folyamatosan fejlődtek. Köszönhető ez a községvezetők és a helyi üzemek támogatásának, a szülők és a pedagógusok társadalmi munkájának.




Kapcsolódó dokumentumok: